Az MGYK KKTSZ közleménye a kiszervezésről
A Magyar Közlönyben 2024. december 20-án megjelent, Magyaroszág 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 77. és 78. §-ok a korábban már törvényi és végrehajtási rendeleti szinten is definiált „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” definíciója mellett az „intézeti gyógyszertári egységes közreműködői szolgáltatás” fogalmát is bevezeti a „közreműködő” fogalmával együtt. A törvényben megfogalmazott felhatalmazó rendelkezések lehetővé teszik a kórházi gyógyszertárak egyes különálló szakfeladatát képező részlegek kiszervezését is projekttársaság számára.Az MGYK Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének (KKTSZ) már korábban is megfogalmazott álláspontja szerint szakmai és gazdasági szempontból is aggályos az intézeti gyógyszertárak egyes alap- és szaktevékenységeinek kiszervezése. A kórházi gyógyszertárak nem csak a kórházakban ellátott, illetve onnan távozó járó- és fekvőbetegek gyógyszerellátásának zökkenőmentességét biztosítják, hanem a kórház, mint működtető költségvetési szerv felelős gazdálkodásában is szerepet játszanak.
A klinikai gyógyszerészeti szaktudás, a kiterjesztett kórházi gyógyszerészeti szolgáltatások napjainkra olyan szakmai követelménnyé szilárdultak, amelyek révén megelőzhetők lehetnek az előnytelen gyógyszerkölcsönhatások, a nem kívánt gyógyszerhatások, valamint - a gyógyszerelés és ráfordítások analitikus szintű ismerete révén - csökkenthető a túlzott gyógyszeralkalmazás is. A jogszabályi módosítás azonban széles potenciális felhatalmazást biztosít egyes klinikai gyógyszerészeti tevékenységek izolált kiszervezésére is. Ezért az eltérő célrendszeren kívül a kórházak és a projekttársaság érdekeinek összeütközéséhez, konfliktusaihoz vezethet a közös munkáltatói joggyakorlás is, ami korlátozhatja a főgyógyszerész szakmai ellenőrzési jogkörének gyakorlását és a klinikai szakgyógyszerészek betegosztályokon végzett munkáját, a valós és mindenkori igényekhez igazodó munkaszervezést, humánerőforrás gazdálkodást. Ez előidézheti akár a betegbiztonság romlását is.
Diszkriminatív és versenykorlátozó helyzetet teremthet, ha a kiszervezett tevékenység személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó előírásai lényegesen eltérnek az alapellátás keretében működő gyógyszertárakra vonatkozó szabályozástól.
Az intézeti gyógyszertárak jelenleg egységben, a kórházak részlegeiként egyaránt kiszolgálják lakosság és a fekvőbeteg-ellátás igényeit; vagyis mind szakmai, mind felszerelés és működtetés tekintetében egységet alkotnak. Ennek ellentmond az egyes részfeladatokra vonatkozó, saját névben végzett közreműködői szolgáltatás. Míg a kórházi gyógyszertár az egészségügyi ellátórendszer része, együttműködésben és struktúrában is szervesen összefügg a kórház többi gyógyító, diagnosztikai és adminisztratív egységével, ahol a gyógyszerészek számos, a jogszabályok által is szabályozott kórházi bizottság tagjaként komplex tevékenységet lát el, a kiszervezést követően önálló „profitcentrumként” működik. Az MGYK-KKTSZ elnökségének véleménye szerint amennyiben a „közreműködő projekttársaság” belépésével ez az egység megszűnik, veszélybe kerül a betegellátás minősége és biztonsága.
A KKTSZ szerint a jogszabályi módosítás szellemisége a kórházi gyógyszertár egységes tevékenységét megbontja, potenciálisan veszélyezteti a kórház többi szervezeti egységével folytatott komplex egészségügyi ellátást, együttműködést, illetve nem illeszkedik más, a kórházi gyógyszerészetre és a közforgalmú gyógyszertárak működésére vonatkozó szabályozáshoz.
- 2024.02.04. -