"Több mint egész embert kívánó hivatás" - interjú Süle Andrással a kórházi gyógyszerészetről

Süle András széles történeti és tudományos háttér alapján vázolta fel a kórházi gyógyszerészet szemléletét és feladatait. „A fókusz nem a gyógyszeren, hanem a betegeken van” - magyarázta, ehhez pedig a megbetegedések mögötti biológiai és kémiai folyamatokat is figyelembe kell venni - vezette be a témát a laikusok számára. A „nagy képről” a speciális feladatokra áttérve a kompetenciák folyamatban lévő bővüléséről, változásáról beszélt, melynek folyamatában a gyógyszerészet és az orvoslás gyakran évszázados határai elmozdulnak, egyes részterületek tekintetében pedig átfedések, átrendeződések tapasztalhatók.

Az MGYK-KKTSZ elnöke a beszélgetés során hangsúlyosan említette a szakmai utánpótlás kérdéskörét, kiemelve, hogy ez egy „több mint egész embert kívánó hivatás”, így ütközhet a saját jólét kialakításának primer igényével, ami a mai munkaerőpiacot mind gyakrabban jellemzi. „Ők már nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy éljenek” – idézte a generációkutatók megállapítását. Ezt bizonyítja az is, hogy az OECD jelentése szerint a mai tizenöt évesek közül az egészségügyi hivatást ma 50%-kal kevesebben választanák, mint öt évvel korábban. A gyógyszerhiányok összetett okait elemezve a helyzetet kutatási adatok segítségével értelmezte. A sokkoló tények között sorolta fel, hogy egy felmérés szerint a kórházak 94%-ában tapasztaltak hiányt, ami a páciensek számára választható terápiás lehetőségeket is szűkítette.

A riporter a napjainkban megerősödni látszó oltásszkeptikusság okairól is kérdezte Süle Andrást, aki a Covid kezelésének következményeire és az egészségügyi rendszerekbe, a közszolgáltatásokba és kormányzatokba vetett, valamint a tudomány iránti bizalom megrendülését emelte ki. Nem kellene a klinikai gyógyszerészeknek hangosabban megszólalniuk a tudományos tények elfogadása érdekében? - merült fel a kérdés azzal együtt, hogy „miért nincs influenszerük a kórházi gyógyszerészeknek, aki a tudományos tényeket bevinné a közbeszédbe és képviselné a közösségi médiában?” 

A kórházi gyógyszerészek egyik legfontosabb feladata az antibiotikum-rezisztencia kezelése, kivédése, illetve megelőzése. Itt is sokkal tudatosabban kellene a pácienssel kommunikálni hangzott el – ami felveti a terápiahűség kérdését. Ez utóbbi gyakran egészen ingatag lábakon áll; mindössze a betegek egyharmada követi pontosan az előírást. Süle András és Azurák Csaba egyetértett abban, hogy a közösségi médiában szükség lenne a „jó gyakorlatok” terjesztésére, de kérdés, ki tudja ezt vállalni.

Végül a hivatás jövője kapcsán természetesen jelen kontextusban is felmerült a mesterséges intelligencia szerepe. Süle András szerint az MI nagy szolgálatot tehet minden olyan orvosi területen, ahol egzakt adatok gyors és pontos elemzésére van szükség. Viszont gyenge a véleményalkotásban és nem intuitív, márpedig a diagnózis megalkotásában ezeknek az emberi-tapasztalati tényezőknek is nagy szerepe van például a komplex betegségek intuitív megközelítésében. "Az MI nem az, ami levált minket, hanem egy szuperképesség, ami segíthet minket” – fogalmazott Süle András.

A podcast teljes terjedelmében meghallgatható:
  - 2025.06.25. -