Összefoglaló a KKTSZ tavaszi Küldöttgyűléséről

A küldöttközgyűlés munkája a jól megszokott forgatókönyv szerint alakult. A határozatképesség feltétele teljesült, így megkezdődhetett a közgyűlés munkája. Először a jegyzőkönyvvezetőt választották meg Pongrácz Gábor titkárságvezető személyében, majd a hitelesítőket, Zimmermann Katalint és Szilvay Andrást, az ülés vezetőjének pedig Süle Andrást.

Süle András megnyitójában elmondta, hogy a napirendi pontokat megküldték a küldötteknek, de sürgős ügyekben lehetőség van az ülés színhelyén is javaslat tételére. Ezzel a lehetőséggel senki sem élt, így Hlavács Tünde a területi választási bizottság elnöke ismertette a hiányzó országos küldött megválasztásának állását.
A jelenlévők elfogadták az ülés napirendjét.

Süle András az előző küldöttgyűlés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeit ismertette. Az év legfontosabb témájával, a kiszervezéssel kezdte, amelyet egy jogszabály „egységes gyógyszertári szolgáltatás közreműködői feladatként” definiált, és ami 2024 decemberének végén jelent meg. Az ehhez tartozó végrehajtási rendelet még nem ismert. A kiszervezéssel kapcsolatos álláspontunkat az MTI OS-ben megjelent közleményben foglaltuk össze és tettük közzé – sorolta a történteket Süle András. Tavaly december 31-ével a KEF hatásköre megszűnt az országos közbeszerzésben, így ezt a kórházak számára már a közreműködőnek kellett volna végeznie, de mivel a projektpályázatot még ki sem írták, gyors intézkedésre volt szükség. Mire a kodifikáció végigfutott a szükséges pontokon, a KEF az országos közbeszerzést már csak december második felében írta ki, ezért az ajánlattétel kihirdetésétől számítva mindössze néhány munkanap állt rendelkezésre - karácsony előtt – az eljárás lefolytatására. Jelenleg a gyógyszer-közbeszerzés módszertana az OKFŐ és a KKTSZ együttműködésben áttekintés alatt van.

Az elnök a Vándorgyűlés rendezésére térve ismertette a Kamara visegrádi rendezvényének szervezési fordulatait. Beszámolt a kezdetekről, a társszervezői igény benyújtásáról, az egyeztetésekről, a végső program alakulásáról és a megvalósult eredményekről. Ez utóbbiak alapján úgy látta, hogy erőfeszítéseink végül nem voltak hiábavalóak; sikerült új témákat és szereplőket a programba iktatni, ami egy kicsit eltérítette a rutinpályáról a rendezvényt, és amit kifejezetten jól fogadtak a gyógyszerészek.

Az idei asszisztens-továbbképzési programról elmondta, hogy két részletben fog megvalósulni: elméleti, online formában, amit ősszel egy gyakorlati képzés követ, amelynek a citosztatikus keverékinfúziók készítése lesz a témája.

A központi gyógyszertári szoftverről Süle András megosztotta a jelenlévőkkel véleményét: nehezen indult, még nehezebben fejlődik és újat sem könnyen tanul – foglalta össze egy mondatban a projekt jellemzőit. Ahol bevezették, ott küzdés előzi meg, hogy legalább ugyanannyit tudjon ez a rendszer, mint az előző. Egyelőre inkább a nehézségek láthatók – egészítette ki a téma rövid összefoglalását.

Süle András a január 16-i PGEU-HOPE találkozóval folytatta beszámolóját. Nemzetközi síkon az európai gyógyszerhamisítás elleni testület most jutott el odáig, hogy gyógyszerészi érdekképviseleti szerv töltse be az elnöki tisztséget mondta. Ez lehetőséget ad a hivatás álláspontjának érvényesítésére az irányelv gyakorlati alkalmazása terén – állapította meg. A szervezet jövőképe mellett a találkozó témája volt az adatok szekunder felhasználása is.
Fontos esemény volt, hogy az Európai Parlamentben január 27-én Süle András újonnan megválasztott parlamenti képviselőkkel találkozott és az EPP és a Zöldek szakértői csoportjával is. Ugyanezen a napon négyszemközti találkozói is voltak, amelyeken egyeztetett a klinikai gyógyszerészet fejlesztéséről és a gyógyszerbiztonságban játszott szerepről. A Zöldek olasz képviselőjét kifejezetten érdekelte a környezetbe jutó antibiotikumok és antibiotikum metabolitok problémája – emelte ki a megbeszélések témáinak sorából.

A BM Egészségügy Államtitkárságán január 31-én a kórházi gyógyszertárak kiszervezéséről volt egyeztetés, amelyen jogi és pénzügyi tanácsadók is megjelentek. A találkozó során egyértelművé vált, hogy csak közforgalmú egységekről lehet most szó, de az is, hogy a kórházi gyógyszertári szakfeladatok nem szálazhatók szét. Szakmai oldalról Szűcs Attila, Sebők Szilvia, Bodó Gabriella és Süle András igyekeztek minél plasztikusabban ábrázolni, hogy mennyire összetett és bonyolult a kérdés, remélve, hogy a problémacsomag érzékelhetővé válik a gazdasági megfontolások által vezérelt szereplők számára is.

Komoly hullámokat vetett az a belügyminisztériumi döntés, amely szerint a korábbi évről megmaradt szabadságok nem kiadhatók, azok elvesznek. A KKTSZ felmérte az egyes kórházak gyakorlatát, és ebből kiderült, hogy az intézmények csak részben érvényesítették a nyilvánvalóan alaptörvény- és jogellenes utasítást, és nem vették el ezeket a napokat. Mégis, több mint egy tucatnyi kórház eltörölte a ki nem adott szabadságokat. Az OKFŐ-t hivatalos levélben kerestük meg, részletezve az intézkedés okozta jogsértéseket – vázolta a történteket Süle András. Az OKFŐ válaszában kifejtette, hogy ellátásbiztonsági okokból sokszor ki sem adható a szabadság, továbbá, hogy ők csak „utasításokat hajtanak végre”, ezért Takács Péternek továbbította a levelet. Az államtitkárnak a Kamara is elküldte a levelet Hankó Zoltán aláírásával. Válasz mostanáig nem érkezett.
A Vándorgyűlés témáját ezen a ponton még azzal egészítette ki, hogy igen jelentős az esemény sajtóvisszhangja, még két héttel az esemény után is. Ez nekünk is visszajelzés arról, hogy érdemben sikerült foglalkozni a mások számára is releváns kérdésekkel – értékelte a publicitást.

Az elnök egyeztetést folytatott Hankó Zoltánnal a gyógyszerészi vakcinációról a közgyűlés napján. Utalt arra, hogy a kormányzat szándékában áll a patikai immunizációs program elindítása. „Meg kell oldani, hogy a gyógyszerésznek legyen felhatalmazása az oltás beadására és az EESZT-ben rögzíthesse az ellátási cselekményt. Minden vakcina vényköteles, ezért jogi oldalról rendezni szükséges a vényírás kérdését is. Lehet, hogy – az európai gyakorlat mintájára - kivételes körbe kerülhetnek azok a vényköteles gyógyszerek, amelyek ebben a programban érintettek. Minden valószínűség szerint a kullancs-encephalitis és influenza védőoltással kezdődhet a program” – tájékoztatott.

Végül a KKTSZ által szervezett Kórházi Gyógyszerészeti Napról és a Szakmai napról adott számot. „Hagyományteremtő rendezvényről van szó. Építsünk e köré is egy olyan erős brandet, mint amilyen a Premier est, ami szinte összefonódik a KKTSZ nevével” – fogalmazta meg a szándékot. Kifejezte reményét, hogy a Szakmai nap előadóira, erre a tíz főre későbbiekben számítani szeretnénk. Kérte a fiatal kollégákat, hogy vonják be őket a munkába, építsenek csapatot belőlük.

Süle András összefoglalta az állandó munkacsoportok tevékenységét. Elsőként a jogi munkacsoportról szólt: Kovács Ildikó akkurátusan és aprólékosan elemezte, véleményezte a jogszabálytervezeteket, erős érvelési rendszert hozott létre a kiszervezés és a ki nem adott szabadságok esetében is. Emellett a folyamatosan beérkező jogszabályok véleményezésében is támaszkodtunk rá. Legutóbb a klinikai gyógyszervizsgálatok szabályozásának módosításában, illetve a szakdolgozói képzések és kompetenciák kérdéskörének változtatását megcélzó jogszabályban segítette a KKTSZ véleményének kialakítását.
Módszertani és Farmakoökonómiai munkacsoportunk a gyógyszereléshez köthető tévesztések, és a klinikai gyógyszerészi intervenciók dokumentálásával foglalkozik, ami egy újabb mérföldkő lesz szakmánk életében. Ha befejeződik a svájci modell magyar vizsgálata, validált módszerünk lesz a mérhetőségre – emelte ki Süle András. Az első körben hét kórház részvételével minőségi és folyamatindikátorokat rendelünk a klinikai gyógyszerészi intervenciókhoz. A munkacsoport végezte el a klinikai gyógyszerészi munkakörök országos felmérését szolgáló kérdőív kifejlesztését is A munkát támogatta Szondi Zita és Bodó Gabriella is. A felmérés alapján megállapították, hogy a hétszáz fős kórházi gyógyszerészi társadalom negyede-ötöde dolgozik ebben a munkakörben, és már szinte nincs olyan kórház, ahol nem dolgozik gyógyszerész a kórházi ágy mellett. Ezek a számok mutatják, hogy milyen messzire jutottunk egy ilyen merev rendszerben – állapította meg Süle András.
Az Oktatási munkacsoport az idei asszisztens-képzését két szakaszban oldja meg. Az első, a MESZK-kel közösen szervezett online oktatás már elérhető a neten. Őszre tervezik a KKTSZ gyakorlati képzését a citosztatikus keverékinfúziók témájában.
A Betegbiztonsági munkacsoport feladatának szerves része a gyógyszerészi intervenciók, illetve a gyógyszerekhez köthető tévesztések feltárása, dokumentálása. Az ellátásbiztonság témájában jelenleg kontrollingos kérdésekben folyik a tárgyalás: szükséges és lehetséges-e leválasztani például a közvetlen betegellátási szaktevékenység, tehát a közforgalmú egységek gazdálkodását a teljes gyógyszertárnak a gazdálkodásáról.
Örömteli, hogy a közösségépítési feladatokban is jelentős eredményeket tudtunk felmutatni. Ennek ékes példája volt a kórházi gyógyszerészet napjához kapcsolódó rendezvény, és nagyon jól áll már a Premier est szervezése is. Gondolkodunk azon, hogy a második félévben hogyan tudjuk a szakmai nap tíz fős előadócsapatát a középiskolákban a hivatás láthatóságának fokozására „bevetni”. Ezen a téren folytatni szeretnénk a Tátrai Tibor által elkezdett munkát. „Ebben számítanánk a KKTSZ elhivatottak koalíciójára” – zárta le a témát az elnök.
Az informatikai csapatban Bertalan Ádám a hozzá érkező kéréseket, megjegyzéseket képviseli és továbbítja a fejlesztőknek. Ő az, aki visszatükrözni mindazokat a véleményeket, amelyek hozzánk érkeznek például az EKEIDR kapcsán is.
Továbbra is nagyon örülünk annak, hogy PR és kommunikációs feladatainkat egy kommunikációs szakemberre tudjuk bízni, és számítunk Koncz Mária segítségére. Ennek eredményei az MTI közleményekben, a rendszeres tájékoztatónkban és a megjelenő sajtóanyagaiban is tetten érhetők – zárta beszámolóját az elnök.
A küldöttközgyűlés tíz igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a beszámolókat.
  Pongrácz Gábor a KKTSZ sajátosságainak felsorolásával kezdte beszámolóját. Ezek között említette, hogy a KKTSZ nem területi alapon, hanem szakmain működik, és ez az egyetlen olyan szervezet, ahol kommunikációs szakember segíti a munkát. Ismertette a küldöttközgyűlés adminisztratív feladatait, majd rátért a KKTSZ és a hivatali munka statisztikai adatainak (taglétszám, ügyiratszám alakulása) ismertetésére. Bemutatta a tavalyi év gazdálkodásáról szóló és a 2025. évi költségvetési tervet is.

A felügyelő bizottság elnöke, Juhász Klaudia elmondta, hogy a tavalyi mérlegbeszámolóhoz kapcsolódó dokumentumokat teljeskörűen, tételesen áttekintették és rendben találták. Ellenőrizték a határidők betartását és a belső szabályzatoknak való megfelelést. Mindezek alapján elfogadásra javasolta a 2024. évi pénzügyi beszámolót, és mivel céltudatosnak, biztonságosnak és megnyugtatónak tartotta az idei tervezetet, javasolta annak elfogadását is.
A küldöttek 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadták a beszámolókat és a felügyelő bizottság tevékenységéről szóló jelentést is.

A hivatalvezetői beszámoló a 2025.évi költségvetés bemutatásával folytatódott. Pongrácz Gábor jelentős bevételnövekedésről adott számot, amelynek forrása a tagdíjbevétel megosztásának a területi szervezetek számára kedvezőbb módosításának és a magasabb taglétszámnak köszönhető.  Az idei költségek tervezésénél figyelembe vették az inflációt és az áremelkedéseket is, továbbá a megfelelő szinten kalkulálták be a tervezett rendezvények költségeit is. Ezért „markáns és magabiztos működést biztosít a nagyobb költségvetés, ami egyben nagyobb felelősséget jelent a rendezvények, a hivatás társadalmasítása. és láthatóvá tétele terén” – hangsúlyozta Pongrácz Gábor. A költségvetés elegendő forrást biztosít saját szervezésű szakmai rendezvényekre, a működési költségekre és egy laptop, illetve egy irodai szék beszerzésére. Tartalmazza a már hagyományos rendezvények megtartását, valamint a KKTSZ által elismert; illetve adományozott díjak, jutalmak finanszírozását is.
A 2025. évi költségvetést tizenhárom igen szavazat mellett egyhangúlag nemleges, illetve tartózkodó szavazat nélkül a küldöttgyűlés elfogadta.
Ezt követte Csiri Ibolya, az etikai bizottság elnökének beszámolója. „Az NNGYK 126 határozatot hozott, amelyeket 52 esetben szankcionálás, illetve figyelmeztetés követett". Megemlített egy kórházat is, ahol 24 pontban született elmarasztaló döntés. Egy pénzbírsággal végződő határozatot adtak ki - harmincezer forint volt a szankció - etikai bizottsági eljárás indult az ügyben.

Az elmarasztalás okai nagyon változatosak voltak – folytatta az ismertetést az EB elnöke. A hiányzó létszám, hiányzó szakszemélyzet és az elmaradt szakmai feladatok, illetve azok dokumentálásának hiánya sok hiba forrása volt. Emellett olyan technikai hibák, hiányosságok, műszaki problémák is szép számmal szerepeltek az ellenőrzés dokumentációjában, mint az infúziók vagy a tűz- és robbanásveszélyes anyagok nem megfelelő tárolása, a raktár és a laboratórium működési feltételeinek nem megfelelő mérete, állapota, például a nem jól tisztítható padozat, falfelület, a hiányzó hűtőszekrény, mérleg. Ha a műszaki feltételek adottak, akkor is akad hiba a rendszer működtetésében, például a lejárt hitelesítés, visszáruk hiányzó jegyzőkönyve, a minőség-ellenőrző napló hiányos vezetése, hiányzó adatok a manuálisból, keverékinfúziókról.

Fontos tanulsága az ellenőrzéseknek, hogy ott, ahol a működési engedélyben szerepel egy bizonyos tevékenység, ott akkor is teljesíteni kell az előírt feltéteket, ha – például szakemberhiány miatt – a gyógyszertárban nem folyik az adott tevékenység, mivel az bármikor újraindulhat.

A betegágy melletti tanácsadás ellenőrzése során kifogásolták a minőség-ellenőrzés elégtelenségét, azt, hogy a gyógyszerész nem volt jelen minden mozzanatnál, nem tekintette át a zárójelentést, nem ellenőrizte a gyógyszerterápiát, nem elemezte a szedett gyógyszerek megfelelőségét, a kölcsönhatások átnézéséről nem volt dokumentáció, és hiányzott a betegelégedettség mérése. Az ellenőrzés során a betegágy melletti gyógyszerészi szolgálat szintjéhez tartozó kompetenciák végrehajtását kérték számon.  
A jelenlévők kérték, hogy a részletesebb tanulmányozás és ezáltal a hibák elkerülése érdekében megkaphassák a jelentés anyagát. Erre Csiri Ibolya ígéretet tett.
A küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az etikai bizottság elnökének elmúlt időszakra vonatkozó beszámolóját.

Az ezt követő diskurzus során számos, fontos kérdést tettek fel a kollégák az ellenőrzés témájában. Az eszmecsere nyomán született meg egy javaslat a téma egy későbbi, önálló tárgyalására, feldolgozására.

Süle András ezzel bezárta az MGYK-KKTSZ 2025. évi, tavaszi küldöttgyűlését.

- 2025.06.16. -