A Kórházi Gyógyszerészet Napját szakmai nappal ünnepeltük

A március 28-i szakmai napon az MGYK-KKTSZ rendezvényén előadások és egy kerekasztal-beszélgetés várta a vendégeket. Süle András ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy „szakmai téren és együttműködésben a hivatásunk nagyon erős. Feladatunk viszont a szakterület társadalmasítása, bemutatása az egészségpolitikai döntéshozóknak, az intézeti vezetőnek és a lakosságnak”. A Kórházi Gyógyszerészet Napja a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezete (EAHP) kezdeményezésre jött létre, és tavaly, széles EU-n kívüli támogatással is bővült az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Tajvan, Uruguay és Algéria csatlakozásával. Az idei emléknap is a hivatás szélesebb körben történő bemutatását, az együttműködések szélesítését és a tapasztalatcserét szolgálta. A tíz előadó többsége rezidenseként dolgozik, és tapasztalataikat, az első évek kihívásait és eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Az előadásokat követő, rövid megbeszéléseket Szabó Alexandra moderálta.

Szalontai Beatrix előadásában egy 47 éves Lyell-szindrómás férfibeteg esetét ismertette, melyben jelentős szerepe volt a kórházi gyógyszerész tudásának. A Lyell-szindróma egy kiszámíthatatlan gyógyszerallergia, igen ritka, aspecifikus tünetekkel jelentkezik, és a mortalitás akár 50%-os is lehet. A páciens magas vérnyomásos és cukorbeteg is volt, ezért hangsúlyosan merült fel a kérdés: hogyan ismerhető fel a betegség, és milyen gyógyszerek alkalmazhatók a gyógyításban. Ebben az esetben egyedi gyógyszeres terápiára volt szükség. A terápiás és a diagnosztikai lehetőségek kidolgozásában is kulcsszerepe volt a kórházi gyógyszerészeknek. A teammunka így sikeres volt.

Benei Márk a Bethesda Kórház új SBO-jának megnyitásáról, működéséről számolt be. Az osztályon körülbelül negyvenen dolgoznak egy multidiszciplináris team tagjaiként – kezdte a működés ismertetését -, majd az alaprajzot, a berendezéseket és a felszerelést mutatta be ábrák, fotók segítségével. A felszerelés színvonalát az ujjlenyomat-felismerő kábítószerszekrény képe is jelezte. Idén az ambulancia osztállyá lett, és 24 órán át fogadja a betegeket. A gyógyszerészek sokat tesznek a „fájdalommentes kórház projekt” megvalósításáért. Vérvételnél élnek a figyelemelterelés technikai eszközeivel, amelyek közt a 3D-s szemüveg is szerepel. A triázsolást diplomás nővér végzi, és ha szükséges, a gyermek itt kap láz-, fájdalom- és hányáscsillapítót a vizsgálat előtt. A hatékony fájdalomcsillapításra intranasalis Fentanylt használnak. A szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő, gyors alkalmazhatóság érdekében az előadó gyógyszerész kidolgozta a Fentanyl fecskendőben való tárolásának protokollját.

Pribelszki Panna előadását egy új kapszulázógép munkába állításának tapasztataival kezdte. Többféle kapszula-alapanyaggal is kipróbálták a gyártást, amíg megtalálták a végső formulát. Ennek előnye abban is megmutatkozott, hogy a betegek terápiahűsége jelentősen javult, mivel korábban – a keserű íz miatt – sokan elutasították a betegek egyes szájon át adott szerek alkalmazását. Az új összetételben már elfogadták. A kapszulázógép használatát, működését egy rövid oktatóvideóban is bemutatták.
Előadása másik felében a Clostridium difficile, a kórházi fertőzések egy fajtájának kezelésével folytatta. A vizsgálat célja a megfelelő antibiotikum-terápia kialakítása volt. Erre a kapszulázott vankomicin alkalmazása és az infekciókontroll együttesen bizonyult a leghatásosabbnak.

Ambrus Kamilla és Tarszabó Gergely a szombathelyi Markusovszky kórházban folyó, szerteágazó szakmai munkát ismertették. Ezt az intézeti és a közforgalmú gyógyszertár legjellemezőbb adatainak felsorolásával kezdték. Az öt telephelyen lévő betegosztályoknak a legnagyobb segítséget kívánják biztosítani, ezért kijelölt kapcsolattartójuk van minden helyszínnel. A konzultáns gyógyszerészekre az igény 2019-ben merült fel, és 2022-ben nyílt lehetőség az osztályos munkára. A gyógyító munkában való részvétel mellett a kórház gyógyszerészei segítik az osztályok keretgazdálkodását. Munkájukkal növelik a betegbiztonságot és a betegelégedettséget. Az előadók bemutatták az intenzív osztályon és az onkoradiológián végzett, speciális feladataikat. A beérkező betegek gyógyszerezésének áttekintése során gyakran tapasztalják, hogy a kórházban elmarad az állandó gyógyszerek előírása; a hiányt pótolják. Követik a rutinlabor- és a mikrobiológiai eredményeket. Az antimikrobás készítmények hígításához, adagoláshoz táblázatot készítettek; a vankomicin-szérumszint mérésére eljárásrendet alakítottak ki. Intézik az egyedi méltányossági és az importkészítmények dokumentálását, vezetik a helyettesíthetőségi és a hiánycikkek listáját. Példákat is hoztak az elmúlt időszakban elért eredményeikre: megreformálták a bontott dobozok kiadását, zacskó helyett bevezették a címkézett, QR-kódos dobozolást. Az onkológián a gyógyszerészi anamnézishez külön űrlapot fejlesztettek ki intervenciós javaslattal, a kölcsönhatások jelzésével. A veszélyes és nagy értékű citosztatikumokat ők szállítják át a laboratóriumba.
Zimmerman Katalin, a kórház főgyógyszerésze – csatlakozva a kollégákhoz –, ismertette a kórházi gyógyszerészet napjának helyi, ünnepi programját. Rendezvényüknek, amelyen nyolcvan orvos- és ápoló kolléga jelent meg, óriási sikere volt. Megköszönte a fiatalok aktivitását, és arra biztatta őket, hogy kreativitásukat, lelkesedésüket soha ne veszítsék el.

Németh Szonja a tatabányai Szent Borbála Kórházból érkezett. Előadásának címe „Per os/subcutan citosztatikus terápiában részesülő betegek gyógyszerészi gondozása” volt. Az előadó elsőként a gyógyszerészi gondozószobát, a konzultáció és a betegedukáció helyszínét említette, ahol a kezelésre leggyakrabban használt szerek hatásait, mellékhatásait ismertetik a betegekkel, és megbeszélik a szükséges adagolást, az ételekkel, az étrend-kiegészítőkkel összefüggő, lehetséges problémákat. Céljaik között szerepel, hogy a páciens hazatérve tisztában legyen azzal is, hogy a fertőzéseket hogyan tudja elkerülni. A gyógyszerészi edukációs folyamatot a kezelés fázisaihoz igazítva, lépésekre bontva dolgozták ki. Ezt követően egy konkrét esettel illusztrálta, hogy miért fontos a mellékhatások és a nem kívánt kölcsönhatások megfigyelése és gyűjtése. Eszerint egy Myeloma multiplexes, 67 éves nőbeteg 12 féle gyógyszert és étrend-kiegészítőt szedett rendszeresen. Ezek között számos interakciót detektáltak, megelőzve ezzel az ártalmakat. Magisztrális és a citolaborukban számos készítményt, köztük sok személyre szabottat állítanak elő.

Baumgartner Barbara a Bajcsy-Zsilinszky Kórházból érkezett. Ő is kiemelte a tanácsadást, ami a patika egy nyugalmas részében történik. Megoldásokat keresnek a gyakran felmerülő problémákra, így például az onkológiai betegeknél jelentkező súlyos mellékhatásra, a mucositisre, ami a szájnyálkahártyát érintő gyulladásos folyamat a kemoterápia egyik káros szövődményeként. Erre fejlesztették ki a Gargarisma dexatmethason öblögetőszer alkalmazását.

Lippai Laura (Debrecen-KK, Egyetemi Gyógyszertár) témája a „botulizmus a gyógyszerész szemszögéből” volt. Mint ismeretes, ez a baktérium okozta mérgezés leggyakrabban hibás élelmiszer-technológiai eljárások következményeként jelentkezik, és halálos kimenetelű is lehet. Kezelés nélkül a tünetek megjelenését követő első 24 órában a mortalitási arány több mint 20%- os. Az esettanulmányból kiderült, hogy a beteg kórházba szállítását követő első három napban a különféle tünetek miatt sokféle vizsgálatot végeztek, és a többi lehetőség kizárása után tudták diagnosztizálni a botulizmust. Ez nem volt könnyű, mivel a vizsgálatok közben a beteg állapota rohamosan romlott, életveszélyes állapotban volt. Légzése leállt, ezért gépi lélegeztetésre került sor. A specifikus antitoxin alkalmazását multidiszciplináris csapat megfigyelése mellett alkalmazták, és folyamatos kapcsolatban voltak a Péterfy kórházzal, ahol rendszeresen végeznek ilyen kezeléseket. A beteg húsz nap kórházi ápolás után haza mehetett. „A beteg életének megmentése és teljes gyógyulása közös sikerünk” – foglalta össze a történteket az előadó. „Az együttműködés során szorosabb és jobb kapcsolat alakult ki az orvosokkal és ápolókkal is” – tette hozzá.

Sümegi Nóra, a Péterfy Kórház rezidensének témája a gyógyszerészi szerepvállalás volt egy aktív belgyógyászati és egy akut műtétes osztályon. A belgyógyászat és az orr-fül-gégészeti osztály működése és ebből adódóan a klinikai gyógyszerészi feladatok között számos különbség van. Míg a belgyógyászaton hosszabb az ápolási idő, a másik „gyors pörgésű” osztály. A belosztályon a gyógyszeres terápia a meghatározó, az orr-fül- gégeosztályon pedig a műtéti eljárások – magyarázta az előadó. A terápia áttekintésénél az EESZT, az ambuláns lap és a MedRec a forrás, ezt egészíti ki a beteginterjú, a gyógyszeranamnézis. A gyógyszerész leírja javaslatait, és ha a kezelőorvos ezzel egyetért, akkor megküldik a háziorvosnak. Sümegi Nóra az osztályokon elsősorban az antibiotikus stewardship gyakorlatára fókuszál; a műtéteknél antibiotikus profliaxis, az infekciók elkerülése, megelőzése, a seb felülfertőzésének megakadályozása a feladat. A nemzetközi ajánlások figyelembevételével és az antibiotikumok spektrumának kiértékelésével kiválasztják a megelőzéshez és az akut infekciók kezeléséhez a legmegfelelőbb szert. A gyógyszerész átnézi a lázlapot, és ha nem látja megfelelőnek az antibiotikum-alkalmazást, szól a kezelő orvosnak; a további kezelésre vonatkozó javaslatot pedig az infektológussal is egyeztetik.
Az esetismertetés során az előadó bemutatott egy tályogra és egy középfülgyulladásra kidolgozott antibiotikumterápiát, a „szokásos” ceftriaxon használatának visszaszorításával.

Forgács Anita a SOTE Korányi patikájának közvetlen gyógyszerellátási sajátosságaival foglalkozott. Az ARC-IVF termékenységi kezelések során állandó együttműködésben vannak az orvosokkal; a betegnek megtanítják az injekció használatát, és megerősítik az orvosi utasításokat, valamint gondoskodnak a fehérjepótlásról, a tápszerek adagolásáról. A transzplantált betegek polifamáciásak, vagyis egy tucatnyi gyógyszert szednek, ezért az első alkalommal teljes kőrű informálásra van szükség gyógyszerátadásnál. A különleges figyelmet igénylő betegcsoportoknál ismerni kell az osztályok által alkalmazott protokollt. Előfordul, hogy az orvos a páciensnek a legmegfelelőbb gyógyszer előállításához egyedi receptúrát kér a gyógyszerésztől, és volt példa gyógyszerészi intervencióra is, amikor a kétszeresen transzplantált a beteg az orvos által elrendelt gyógyszerét lecserélték az interakciók miatt.
Ennek résztvevői Süle András  (MGYK – KKTSZ elnök), Lekli István (oktatási dékánhelyettes, Debreceni Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar), Benkő Ria (a Szegedi Tudományegyetem főgyógyszerésze), Holp Kirill, (MGYT KGYSZ Ifjúsági Állandó Bizottságának elnöke) voltak. A beszélgetést Szilvay András moderálta.

A kérdés, amelyet különböző szempontokból elemeztek, az egészségügyben, ezen belül a gyógyszerészetben várható szakemberhiány volt. Van-e okunk félni? - tették fel a kérdést. A válaszolók egyöntetű véleménye szerint: igen, van.

Süle András idézte Pedro Facon, a Belga Egészségpénztár főigazgatójának összegzését, mely szerint előbb fog elfogyni a szakember az egészségügyben, mint a pénz. Egyes országokban ez eltérő ütemben jelenik (majd) meg, de nálunk a szakápolói és az orvoshiány is jelentős. Az EAHP előrejelzése szerint a szervezet 50 éve alatt 2023-ban történt meg először, hogy kevesebb gyógyszerészt regisztráltak a kórházakban, mint a megelőző felmérés során. Mivel kevés a gyógyszerész, csak a fundamentális feladatokra tudják beosztani őket. Van ok aggodalomra - fogalmazott. A beszélgetés későbbi szakaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a képzésre jelentkezők fogyása, az „átfutási idő miatt”, előre jelzi a hiány növekedését, ami „ma még nem probléma, de beavatkozni már most is késő”. Véleménye szerint már a 2000-es években látható volt a probléma, de átmeneti nehézségnek érezték. „Aki most végez, az 6-8 éve kötelezte el magát, és amit ma látunk, annak évekkel később mutatkozik meg a kihatása” – állapította meg. Ezért kell komolyan venni az OECD attitűdre vonatkozó felmérését, amely szerint a hivatás választására a 15 évesek körében markánsan kisebb a szándék a korábbinál. „Meg kell szólítani a pályaválasztókat, és meg kell nekik mondani, hogy miért jó segítő hivatást választani” – mutatott rá a feladatra.

Lekli István arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemeken elindult a csökkenés az utánpótlásban; ma kevesebben jelentkeznek gyógyszerészhallgatónak első helyen, mint korábban.  annak ellenére, hogy levitték a belépési küszöböt - ami nem jó jel a jövőre nézvést. A legkiválóbb hallgatók egyharmada még megvan, de az alsó szegmens is jelen van az egyetemeken. Ha nem tudjuk bemutatni a társadalomnak, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a képzést, akkor tíz év múlva nehéz lesz tartani a színvonalat – jósolta. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a generáció mást vár a szakmájától, mint a korábbiak; tagjai általában is másképp gondolkoznak a munkahelyről, számukra ez nem okvetlenül identitási tényező. Sokan hezitálnak döntés előtt, mérlegelik a szakoknak a későbbi szakmai életben megmutatkozó előnyeit is. „Fontos, hogy a szülő támogassa a választást, hogy az jó legyen a gyereknek, de viszont hiányzik a gyerek irányítsa a választási folyamatból” – állította.

Benkő Ria hozzátette, hogy a jelentkezők egyelőre biztosítják a kórházi gyógyszerészet utánpótlását, ezzel nincs gond, ám a kórházakban nyomasztó a jelenlegi orvos- és nővérhiány, és ebben a helyzetben a gyógyszerészek kaphatnak új kompetenciákat. Ez egy hivatás. Az önkéntes kezdeményezésekből lesznek a jó dolgok, a kompetenciabővülés – egészítette ki a gondolatot. A „hogy tudjuk megszólítani a fiatalokat” kérdésre azzal válaszolt, hogy „ott kell lenni velük. De szükség van az egészséges egyensúlyra a munka és a magánélet között. A pályára lépők tudjanak a szakmáért tenni, de haza is mehessenek – ez a fiatalabb generációk elvárása, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni” – emelte ki.

Holp Kirill arra figyelmeztetett, hogy 2030-ig a ma praktizáló személyzet jelentős része nyugdíjba fog menni, és az „agyelszívás” miatt ezt jobban meg fogjuk megérezni másoknál. Lehetséges szerinte, hogy tényleg nem mutatjuk meg a fiataloknak, hogy milyen jó gyógyszerésznek lenni. Szerinte fontos lenne népszerűsíteni a szakmát, és átfogó programokra is szükség van az egészségügybe való belépéshez. Hamar eljön ugyanis a valós erőforrások – a financiális és a humán erőforrás - hiánya, de olyanok is vannak, amiket nem használunk ki. A migráció nyújtotta lehetőségekre is lehetne építeni Európában - mondta. A nemzedéki témához kapcsolódva megerősítette, hogy a mai generáció tudja, hogy vannak jogaik és lehetőségeik, és élnek is ezekkel.

Egyetértés alakult abban is, hogy ha a képzőhelyek és a gyógyszerészi szervezetek, az egészségügyi intézmények nem tudják bemutatni a társadalomnak a hivatást és nem tudnak egy pozitív imázst kialakítani, akkor akkor nehéz lesz tartani a színvonalat. Átfogó programokra van szükség az egészségügybe lépés vonzóvá tételéhez – zárták le a beszélgetést a résztvevők.

A Kerekasztalt követő, kötetlenebb beszélgetés során főleg a kommunikáció, a hivatás emlegetett „társadalmasítása” volt a téma. Többen megemlítették a kommunikációs kampányok hiányát, ami elsősorban a szerveztek erőforrásainak szűkösségére vezethető vissza. A másik ok a szervezeti széttagoltság, az együttműködések hiánya ezen a téren. A különböző szervezeteknél rendelkezésre álló forrásokat össze kellene rakni, és kampánycélokra rövid videókat, történeteket kellene megosztani – javasolták többen. Elhangzott az is: sokszor arra várunk, hogy az állam megoldjon valamilyen problémát, erre vagyunk kondicionálva, de ez nem fog megtörténni, ha mi nem teszünk a gyógyszerészi utánpótlás biztosítására valamit. A képzőhelyeknek van autonómiájuk és a civil szférát be lehetne kapcsolni a kommunikációra – állapították meg.
 

---

Az eseményről készült médiabeszámolók:

https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/03/30/szakmai-nappal-unnepeltek-korhazi-gyogyszereszet-napjat
https://mti.hu/nemzeti-kozlemenytar/2025/03/26/marcius-27-en-ismet-az-europai-korhazi-gyogyszereszet-napjat

Egy hét múlva tartják a Kórházi Gyógyszerészet Napját
Hírek 2024.03.20 Forrás: MTI-OS
https://weborvos.hu/hirek/egy-het-mulva-tartjak-a-korhazi-gyogyszereszet-napjat-284081

Egy nap sorozat: A gyógyszer útja az egyetemen
https://www.facebook.com/magyargyogyszereszikamara/posts/pfbid0j8wPMhJ7QFHxwGc8JXJusJGsoxGswwFYuZner8KRQmzokov2XM7ACCLrosiMHVCJl

https://semmelweis.hu/hirek/2025/03/27/egy-nap-sorozat-a-gyogyszer-utja-az-egyetemen/

- 2025.06.10.-
Frissítve: 2025.06.16.