Így ünnepeltük a 2026-os Kórházi Gyógyszerészet Napját

Fotók: Cseh Gábor, Veol.hu

Süle András így számolt be a panelbeszélgetésről: 

“Sok kérdés foglalkozott a kamarán belüli létszámviszonyokkal, érdekérvényesítési lehetőségekkel. Annak, hogy a kórházi gyógyszerészek a kamara kicsit több mint 10%-át képviselik, vannak előnyei és hátrányai is, ezeket jártuk körül. Az országos döntések általában a többséget foglalkoztató kérdésekkel foglalkoznak, de az, hogy a területi szervezetünk országos lefedettséggel bír, különleges státuszt nyújt, mert közvetlen kapcsolatunk van a kamara elnökségével, területi elnökökkel. Ez persze nem diplomáciai erőfeszítésektől mentes, és kompromisszumokat is igényel. 

Másik téma volt, hogy a területi szervezet miért így jött létre, hogy miért a megyei szervezetekkel egyenlő szervezeti egységről van szó, holott szakterületi szerveződésünk van. Felidéztük, hogy a KKTSZ születésénél más kórházi-klinikai gyógyszerészeti szervezetek is bábáskodtak, és a fő cél az volt, hogy a köztestületen belül is legyen egy dedikált entitás, ami kifejezetten szakpolitikai, és a mindenkori kormányzat felé érdekérvényesítő erővel bír. Ezelőtt csak egy munkacsoport volt a kórházi gyógyszerészet a nagykamara elnöksége mellett, nem voltak meg azok a felhatalmazásai, mint a területi szervezeteknek (például területi szervezetek elnökségében szavazati jog, országos küldöttgyűlés elé tárni anyagokat, nagykamarai ügyek véleményezése). Tény, hogy egy létező keretbe kellett beilleszteni az új területi szervezetet, és ennél nem volt adekvátabb. 

A kötelező kamarai tagság kérdése körül sokat oszcilláltak a vélemények és a kérdések. Felmerült, hogy az orvoskamarában a politikai szurkálódások után végül megszüntették a kötelező tagságot, de a gyógyszerészinél és a szakdolgozóinál ez megmaradt. Firtatták, hogy az évi 52 ezer forint egy szubsztanciális összeg, illetve azt, hogy vajon, ha nem lenne kötelező, akkor hány tag maradna. Az orvosoknál a tagság körülbelül kétharmada megmaradt, de azt csak becsülni lehetne, nálunk mennyien maradnának meg. Fontos, hogy nem véletlenül van benne a kamarai törvényben a kötelező tagság, hiszen mind a jogalkotói szándék, mind a köztestületi filozófia az, hogy akkor lehet legitim reprezentációja egy szakmának, ha a szakma reprezentatív többsége a tagságban van. A 100%-os reprezentáltság pont az egyik erőssége a kamarai struktúrának, a rosszul hangzó kötelező jelleg mögöttes filozófiája pont a mindenkor reprezentatív legitimáció. 

Kérdezték, hogy mit intézett a területi szervezetünk, illetve mi nem lenne most, ha nem lennénk. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy kamara intézte el a bérrendezést, hogy az orvosokkal egy kategóriába kerüljenek a kórházi gyógyszerészek. Ennek nemcsak pénzügyi vonzata van, hanem erkölcsi, normajellege is. Az, hogy munkajogilag is egy kategóriába kerültünk az orvosokkal, kihúzta azt az évek óta létező méregfogat, hogy szervezeti vagy jogi hierarchia van. 
 
Egyre több rendezvényt szervezünk a tagságnak (csereprogram, premier est, évközi továbbképzések, fiatalok elvitele a szlovák kamara rendezvényére, Rozsnyay emlékverseny támogatása). Az eredmények közé tartoznak még a jogszabályi véleményezések, vagy a a kórházi gyógyszertárak külső befektetőnek való kiszervezésének parkolópályára helyezése, ami komoly veszély volt, és nagy erőfeszítésbe telt fiókba tetetni. Ezt ráadásul a kórházszövetséggel karöltve sikerült elérni. Dolgoztunk még a jogállás kérdésén, a szabadságolások és a beléptető rendszer kérdésén, a kórházi informatikai rendszereken és a szakképzés reformján is. 

Volt szó a többi kórházi gyógyszerészi szervezet (kamara, eü szakmai kollégium, MGYT kórházi szervezete) egymáshoz való viszonyáról, és hogy hol húzódnak a határok. Az MGYT inkább tudományos szervezet, konferenciaszervezés, tartalmi kérdések, kiadványok létesítése a feladata. Az egészségügyi szakmai kollégium a mindenkori egészségügyért felelős miniszternek a hivatalos szakmai és tanácsadó szervezete, kötött munkarenddel működő véleményező szerv. A kamara pedig a köztestület, ami a szakmapolitikai érdekérvényesítésének és a szakmai norma kialakításának az önkormányzati szerve kell hogy legyen. 

A gyógyszertári asszisztensek kérdéséről is szó esett, hogy kevesen vannak, a képzésükkel is baj van, és nem is látszik erre megoldás. Az ő köztestületük, az egészségügyi szakdolgozói kamara távoli viszonyt ápol a gyógyszerészi kamarával, ennek oka részben az érdekellentét, hogy ők valószínűleg a saját kompetenciájukat szeretnék bővíteni, és a gyógyszerészek érezhetik azt, hogy az ő rovásukra. A szakdolgozói kamarán belül a kórházi gyógyszerészi szakasszisztenseknek nincs semmilyen deklarált reprezentációjuk, ezt egyelőre nem sikerült létrehozni a törekvések ellenére. Többször felvetődött, hogy nekik is előrelépés lenne a saját reprezentáció, a szervezetünk többször mozdult már meg ez ügyben, és érdemes lenne ezt újra előhozni.”

 

A panelbeszélgetés képeinek forrása az MGYT Facebookja. 

Megjelenések

Az MGYK honlapján és a nyomtatott Gyógyszerészi Hírlapban interjú jelent meg Dr. Süle András elnökkel, illetve közzé tették a Kórházi Gyógyszerészet Napjára készített közös állásfoglalásunkat is. Ezt a Pharma Online is leközölte.

Szintén a Kórházi Gyógyszerészet Napja alkalmából készített Dr. Süle Andrással interjút az Inforádió is, ennek leirata itt olvasható.

Dr. Süle András a saját Facebook oldalán emlékezett meg a jeles napról, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház pedig szintén a közösségi oldalán köszönte meg ebből az alkalomból az intézeti gyógyszertárban dolgozó 39 szakembernek a munkáját. 

A fiatal gyógyszerészekből álló 4youPharma közösségi médiás formáció is megünnepelte online felületein a Kórházi Gyógyszerészet Napját: Dr. Holp Kirill, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szakgyógyszerésze az utca emberét kérdezte a kórházi gyógyszerészetről:
 

 

- 2026.04.22. -